PUSZTAMÉRGES TÖRTÉNETÉNEK VÁZLATOS ÁTTEKINTÉSE



1200- 1296.
ASSZONYSZÁLLÁSA
Kun László ( IV. László ) király (1272-1290.) itt is megszállt és mulatozott kun asszonyaival, ezért a név Asszonyszállása. ( Pusztamérges címerének motívumai ezt a kort elevenítik meg. Címeravatás időpontja 1994. szeptember 9-én).
Ez idő alatt is lakott helynek kellett lennie, mivel temploma volt, amelynek alapfalait, a volt Wágner birtok területén találták meg. Ma már nincs nyoma.
Mátyás király (1452-1490.) 1462. augusztus 17-én (545 évvel ezelőtt) Csanádon kelt szabadalom levele megemlékezik Asszonyszállásáról, amikor legeltetési jogot biztosít Asszonyszállására és tartozékaira.

1469. Mátyás király a legeltetési jogot október 6-án kelt okmányával újra megerősíti.
1502. Miksa király augusztus 6-án kelt leiratával megújítja Asszonyszállására és tartozékaira biztosított legeltetési jogot.
1510. Népes település
1553. Adózó helynek nyilvánítják. A török pusztítás következtében lakatlanná vált.
1572. Rácokat telepítenek ide.
1641-42. A puszta Szeged városhoz tartozik.
1721 szeptemberében lezajlott boszorkány-perekben Szeged városában tartott tárgyaláson felvett tanúvallomások jegyzőkönyve is ír mérgesi asszonyról.
1800-as évek a terület MÉRGES nevű kisasszonyok tulajdona ,ettől kezdve öröklődött a falunévben. A mérges szó az urukat elemésztő asszonyok munkálkodását is őrzi, meg az igen mérges természetű pusztai emberek emlékét, a későbbi betyárokét. (Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja c. regényében és más elbeszéléseiben is említi a mérgesi pusztát)
Valamikor Mérges Jászberény város közbirtokosságának lakatlan pusztája volt és Kiskunmajsa községhez volt csatolva. Jászberény város közbirtokosságától már az újabb időben bérelték id. Meszes Mátyás és társai.
1902. Ormódy Béla szegedi földbirtokos örökáron megvette a MÉRGES kisasszonyok földjét, s mindjárt megkezdte a parcellázást. (Azóta őt Pusztamérges megalapítójaként említjük. A község egyik utcája az ő nevét viselte.) Pusztamérges területe 4238 kh föld. A területe hepe-hupás, dimbes-dombos, szaggatva sivár buckákkal és vizenyős lapályokkal, a sovány csomoros, értéktelen nyárfákkal gyéren erdősítve, itt-ott ligetes, akácokkal tarkítva.
1902-től kezdték megszállni a lakosok: Meszes Mátyás, Dobó István, Wolford Antal, Papp Ferenc ( Pusztamérges legidősebb lakosa Papp Illés bácsi apja ), Gyuris Antal, Mucsi András stb. - akik földbe vájt kunyhóban laktak. Az első házakat Tóth Mihály, Rácz István, Magyar Lajos készítették.
1903. Ormódy Béla megkezdte a szőlőtelepítést az un. "nagytelepen", 300 magyar hold területen öt holdas parcellákban. A telepítésben segített: Pittroff Kornél, Csáky Béla, Saághy László. A lakosságnak a szőlő telepítése megélhetést biztosított. 40 munkáslakás épül a szőlőben dolgozóknak, 600 négyszögöles beltelkeken, mely magvát képezi a községnek. (Ezekből a munkáslakásokból jelenleg is van még a Felszabadulás utcában, 1-25 házszám között eredeti formájában).
1905. Saághy László, Pittroff Kornél, Ákos Arnold huszonöt holdas szőlőtelepet hoznak létre.
1906. A 130 holdnyi területen Dr. Grűner Fülöp Hungária szőlőtelepet hoz létre.
1908. Kiss Ferenc is szőlőtelepet hoz létre. A szőlőtelepek idevonzották a munkásságot, mivel megélhetésüket biztosítva látták. Földet szereztek, házakat építettek, de a rettenetes homokutak miatt a legközelebbi városok megközelíthetetlenek voltak. Kiskunmajsa nem törődött a puszta fejlődésével. Iskolát a lakosság tanköteles gyermekeinek nem biztosított. Téli tanfolyamokon, saját elhatározásukból kommención fogadott, un. parlagi tanítókkal írni, olvasni tudó parasztemberekkel taníttattak.
1908. június 11. BM döntés alapján önálló kisközséggé alakult.
Elszakadt Pest vármegyétől és szeptember 21-én Csongrád vármegyéhez csatolják. Október 1-én Öttömös kisközséggel együtt körjegyzőséggé alakult. Első bírója Zsarkó Ferenc, első körjegyzője Jung József, első pénztárnoka Wolford Antal voltak.
Október 24-én piactartási jogot létesített.(Országos vásártartási jogot 1926. végén szerzett.)
Első teendő: iskolák alapítása volt. Két tanosztályú községi és két tanosztályú állami iskolát létesítettek, majd az állami iskola bővült még egy tanosztállyal s ez 1926-ig állt fenn.
Dr. Pogány Frigyes magyar királyi közoktatási államtitkár urat az iskola építésében elért elévülhetetlen érdemei jutalmául Pusztamérges község képviselőtestülete a község lakosságának óhajából díszpolgárává választotta.
1909. Szeptember 4-től szülésznői állás létesítése.
1910. Segédjegyzői állás létesítése, később kézbesítői állás, melyet Dunai Ferenc töltött be, s aki hosszú éveken át ellátta a háború alatt és után is a kézbesítői, végrehajtói, adóügyírnoki teendőket. 1910 szeptember 16-án postai ügynökség létesült, később a megnövekedett forgalom miatt mint postamesterség működött. (A Jelenleg Felszabadulás utca 18. szám alatt volt az első posta épülete, ezt követően a Felszabadulás u. 58. szám alatt, majd a 70-es évektől mostani helyén, Felszabadulás u. 51.sz.alatt.) A közbiztonsági szervet az 1910. december 31-én tartott közgyűlés hozta létre a csendőrőrs létesítése által. 1910. október 28-án született a határozat: Kiskunhalas - Pusztamérges - Kiskundorozsma - Szeged rendes nyomtávú vasút létesítésére.
A község részéről 65 ezer arany korona volt biztosítva, mint hozzájárulás. (1914. júliusában már minden készen állt a földmunkák megkezdéséhez, amikor azt a háború meghiúsította.)
Konklúzió: Pár szőlőbirtokos a tíz év alatt, mai szóhasználattal élve, un. "TŐKEINJEKCIÓVAL" úgy gazdaságban, mint lélekszámban CSODÁT művelt. Nem mást tett, mint MUNKÁT és lehetőséget adott, épített házakat, amit a lakosok később megvásárolhattak.
1913. ápr. 26.-tól körorvosi állás létesül. (csak 1920. ápr. 1-től volt betöltve)
1918. A lelkészi állást augusztus 19-től Illés Mihály plébános töltötte be, aki a templom felépítése érdekében mindent megtett, de csak az alap megépítéséig jutott el, a nehéz gazdasági viszonyok miatt. Később, 1936. őszén Illés plébános elhelyezése következtében idekerült Delia István plébános kitartó munkájának, fáradalmat és a sorssal megalkuvást nem ismerő egyéniségének eredményeképpen 1937. szeptemberében kezdődtek meg az építési munkálatok, vitéz Orgoványi mérnök vezetése alatt.)
Ebben az évtizedben érezhető a világháború hatása.
1920. április 1-től a körorvosi állás is betöltésre kerül.
1921. A település 1921-ben saját bankot létesít Pusztamérges és Vidéke Takarékszövetkezet néven.
1923. decemberétől telefonvonal létesült.
1925. Augusztus 6-án állatorvosi állás létesítése.
1926. 2 tantermes állami, 2 tantermes katolikus, 2 egy-egy tantermes iskola működött 6 tanítóval. Év végén a szegedi kisvasút létesítéséhez a község 700 millió korona teher vállalásával járult hozzá, ebből 200 millió koronát Dr. Csergő Károly vármegyei alispán a vármegyei útalapból juttatott. Gyógyszertár működtetése. Vásártartási engedély megszerzése.
1928. Tárgyalások Kecskemét - Kiskunmajsa - Pusztamérges gazdasági vasút létesítéséről. Mostoha gazdasági viszonyok miatt meghiúsult.
1930. Tűzoltó egyesület megalakítása
Villamosítással kapcsolatos megbeszélés a környező településekkel. Tervezésig sem jutottak el.
A község alakulásától fogva mindig küzdött azért, hogy a 25 - 30 - 42 km-re lévő városokkal össze legyen kötve. Ezt mutatja a szegedi gazdasági kisvasút létesítése, és a vasútnak bármely irányból történő bekapcsolódására való törekvés a községbe. A falut igazán nyitottá a telefonvonal létesítése és a gazdasági kisvasút megépítése tette.
1932. Községi közkút építése.
Pusztamérges - Kígyós összekötő út építésének megkezdése.
1933. november 22-én befejeződött az útépítés. Az út építése előtt a termények értékesítése lehetetlen volt, potom áron kellett azt eladni. Az út építése által óriási méreteket öltött a forgalom és ezzel együtt a lakosságnak verejtéke által megtermelt bornak az értékesítése kezdett a világpiacokon feltűnni és értékes lenni. Külföldön is ismertté vált (Ausztria, Hollandia, Belgium, Csehország) a jó zamatú pusztamérgesi bor. A község lakossága mindent megtett amit tehetett. A semmiből olyan kultúrát teremtett, mely dicsőségére válna bármely nagyvárosnak is. Ekkor már az ország minden részében ismerik a pusztamérgesi bor zamatát, mely legnagyobb részt a Veltelíni, Rizling, Kövidinka, Nemes Kadarka szőlőfajtákból származik.
1935. 14 hintó, 181 szekér és 1 személyautó tulajdonos volt.
1937. 6 lány osztály, 6 fiú osztály és 6 vegyes osztályban 339 fő tanult.

Templom építésének megkezdése.

A község határában egyre több tanya épül. A falu a fejlődés és a kultúra útján halad. Lakosságának nagyobb része gabona és szőlőtermeléssel foglalkozik. Kereskedelem a gyümölccsel, borral, szőlővel.
1937-ben a községben 1 községháza, 1 orvosi lakás, 1 gyógyszertár, 1 postahivatal, 1 állomás, 8 fűszeres, 3 hentes, 2 pék, 2 borbély, 4 rőfös, 2 bazár-üzlet, 3 kocsma, 1 vendéglő, 3 utcai kimérésű bor üzlet van. A munkás viszonyok kedvezőnek mondhatók, mert a munkabérek a megélhetést biztosítják.

1939. Templom építésének befejezése.

(Forrás: Pusztamérgesi egyházközösség Nagyboldogasszony Plébánia)