Befejezéséhez közeledik a szegedi MÁV Igazgatóság területén a kisforgalmú vasútvonalak személy- és árúszállítási munkájának közútra terelése. Az igazgatóság kezelésében lévő vasúti hálózatból 1975. szeptember hó 1-ig összesen 636,8 km gazdaságtalanul üzemelő vonal személy és árúforgalmát, 12,5 km vonalnak csak a személyforgalmát és 80 km vonal vonatpótló személy és árúforgalmát terelték át új forgalommegosztás keretében a területileg illetékes VOLÁN vállalatokra, illetve közúti szállító eszközökre.
1975. szeptember hó 1-én került sor a szegedi MÁV kisvasutak üzemeltetésének megszüntetésére. Ezt a vonalat annak idején Szeged szabad királyi város törvényhatósága építette.
A város vonzáskörzetébe tarozó hatalmas tanyavilágnak, mely egészen Kiskunhalasig húzódott, régi vágya volt, hogy Szeged—Kiskunhalas között közvetlen vasútvonal épüljön ki.
A város kérelmére a közlekedés- és kereskedelemügyi miniszter 36 668-II/1897. VI.13 sz. rendeletében előmunkálati engedélyt adott, egy Szeged—Kiskunhalas között felépítendő rendes nyomközű vasútvonalra. Az előmunkálati engedély szerint a vasút nyomvonala Szeged—Kiskundorozsma—Ullés—Kígyós-tanya—Zsana —Göböljárás—Eresztő—Halas településeken vezetett volna keresztül. Ez azonban megfelelő tőke hiányában csak terv maradt.
Évekig tartó sajtóvita tárgya volt az a terv, hogy egy költségesebb, de nagyobb teljesítményű, normál nyomközű, vagy egy jóval olcsóbb keskeny nyomközű vasútvonal épüljön meg. Vitatták azt is, hogy a terv vonalvezetése jó-e?
Különösen a Szeged—Alsó-tanya központ lakossága és az alsó-tanyai Központi Mezőgazdasági Egyesület harcolt a vasútért. 1899-ben ez az egyesület és 500 alsó-tanyai polgár aláírásával ellátott kérelem érkezett a Szeged város törvényhatóságához, mely sürgette egy keskeny nyomközű vasútvonal megépítését, Szeged, Domaszék, Nagyszéksós, Királyhalom, Mórahalom (Alsóközpont), Zákányszék (Lengyelkápolna), Ásotthalom (Alsó-tanya), Átokháza, Zsana települések bekapcsolásával.
A beadvány alapján Szeged város törvényhatósága 1902-ben megbízta Stelczel Frigyes mérnököt, a MÁV szegedi üzletvezetőség akkori üzletvezetőjét (üzletigazgatóját), hogy készítsen általános tervet a vasút megépítésére, várható forgalmára és szakszerű, gazdaságos üzemeltetésére vonatkozólag.
Ezt a tervet 1907-ben elfogadták ugyan, de az építés pénz hiánya, majd az első világháború miatt elmaradt.
Az első világháború befejezése után újra napirendre került e kérdés. Végül 1924-ben eldöntötték, hogy 2 millió 871 ezer aranykorona költséggel, 62 km üzemi hosszban meg kell építeni az alsó-tanyai gazdasági vasutat.
Szeged város az építkezéseket 1926. évben megkezdte és a korlátolt közforgalmú iparvasutat Szeged—Szentmihálytelek—Kunhalom—Széksóstó-Alsóközpont—Várostanya—Halastelki iskola és Kunhalom elágazás—Domaszék—Lengyelkápolna—Rúzsa járás—Pusztamérges vonalakon 69 km vonalhosszban, 11 állomás, 7 megálló rakodóhely és 13 táblás megállóhely szolgálati hellyel 1927. február hó 1-én megnyitotta.
A keskeny nyomközű vasút a magánvasutak 1949. január 1-én történt államosítása alkalmával került a Magyar Államvasutak kezelésébe. 1950. január 1-ig még díjszabási különállása volt, de az ekkor kihirdetett vasúti díjszabási reform a szegedi MÁV kisvasutakon lebonyolódó személy- és árúszállítási munkát a MÁV egységes díjszabási rendszerébe kapcsolta.


......

(az írás felvitele folyamatban van)